Oldalak

Címkék

5.-ben (2) 6. osztály (2) ajándék (10) ajánló (39) algoritmus (3) állandó madarak (6) állati (18) angol (10) anyák napja (3) az úgy volt... (73) befőzés (1) bibliai (1) biológia (1) buék (2) comenius logo (2) csere (14) cseréljünk (6) csináld magad (2) díj (1) egészség (1) egyéb piac (1) emlékhely (1) ének-zene (10) évfüzér (33) fabrika (112) farsang (5) feladvány (1) fizika (8) foglalkozások (3) fonalas (12) főnév (1) geometria (4) gyereknap (1) gyereknevelés (2) gyerekszáj (62) gyöngyszövés (1) hajtogatás (1) háztartástan (8) helyesírás (8) helyesírás füzet (1) hittan (9) hivatalos (3) hóember (7) hogy mik vannak (1) horgolt (41) hulladékból (13) humor (2) húsvét (6) idézet (1) igék (2) így tanulunk mi (2) informatika (13) irányok (2) írás (15) irodalom (4) j/ly (2) játék (17) játékpiac (4) jeles napok (51) karácsony (6) katica (1) kémia (2) kirándulás (1) kirigami (6) kísérlet (8) konzervgyár (2) Koppány mesék (1) kotta (11) köd (1) könyvajánló (9) környezetismeret (35) kötelező olvasmány (10) kötés (1) kötőgép (1) kötőkerék (6) közlekedés (3) közmondás (1) kresz (1) krónika (8) lapoc (1) lapozó (32) lapozó lépésről-lépésre (3) lapozó piac (17) lapozós hulladék (2) leírás (41) letöltés (1) letölthető (61) levélhullás (2) logika (2) madarak (1) magyar (7) matek (21) matematika (35) matka (22) méh (1) mese (12) Miért szeretem? (2) mikulás (2) minta (2) mókacagás (3) napirend (1) nemezelés (4) népdal (1) novella (13) nőnap (1) nyelvtan (17) nyúl (1) oktatótáblácska (2) olvasókönyv szülőknek (4) otthonoktatás (2) ősz (3) ötletkaptár (1) pálcikás szövő (1) paleo (2) programozás (2) rajz (9) recept (12) római számok (2) rovás (8) saját minta (15) sapka minta (1) suliváró (4) szív (2) szófajok (5) szorzás (12) szótárlap (2) szövés (1) találós (5) tanulda (18) tavasz (1) technika (33) tél (4) természetismeret (7) tervbevéve (1) tipp (5) tollbamondás (1) töri (2) törtek (3) történelem (1) tréfa (2) tuti (1) udvari játékok (4) ügeskedd (2) ügyeskedd (70) varázsfazék (5) váróban (5) varrás (3) vers (47) versek (4) verstanulás (2) vicc (2) virág (1) vizsga (4)

FONTOS!

Ha hozzászólsz egy régebbi bejegyzéshez, nem feltétlenül veszem észre. Ha valamit biztosra szeretnél, hogy eljusson hozzám, írj e-mailt!

2015. április 30., csütörtök

Reggeli test és agytorna

Ma reggel extra bambák voltunk, gondolom az 5 órás kelés miatt. Gyorsan kitakarítottuk a helyüket, kaptak enni az állatok, Fridával meg játszottunk is, ahogy gyógyul egyre buzog benne az energia. Aztán amikor mi ettünk volna eszünkbe jutott, hogy nincs itthon kenyér, a közeli kisboltba terveztünk elmenni érte.

Ahogy egymás mellett ténferegtünk az olyan brrr volt, még a beszélgetéshez sem volt sok hangulatunk. Ez meg nagyon BRRR. Nagyon szeretjük a menetelős játékokat, már többről írtam is. Most valami nagyon egyszerűt akartam hisz félig aludtam, nehogy már túlerőltessem magam gondolkozással. :o)

Szóval neki kezdtünk a sima bal, bal, bal, jobb, balnak. Ez már egy kicsit felébresztett minket, így elkezdtük variálni. Először azt hittük nagyon egyszerű lesz. Hát nem! Nagyon kellet koncentrálni.

I.

A és B: bal, bal, bal, jobb, bal

II.

A: bal, bal, bal
B: jobb
A: bal

III.

B: bal, bal, bal
A: jobb
B: bal

IV.

A és B: bal, bal, bal, jobb, bal

V.

...

Innen folytatható unásig. Vagy míg egyszer tényleg össze nem jön. :)

Amikor már úgy ítéltük meg, hogy nagyon megy variáltunk egy olyat, hogy nyelvünk, lábunk összeakadt.

Minden kis szakasz után egy kis szökkenés és cseréltünk a lépéseink sorrendjén. Ekkor előzött meg minket egy anyuka a biciklijén 2 kislánnyal, akik majd leestek a bicikliről, gondolom nem láttak még nyílt utcán két felnőttet (olyan pindúrpandúrok voltak még, hogy nekik Tizenegyéves is az) "rendetlenkedni".

Mindenesetre a reggeli tornán túl vagyunk. Már megérte.

2015. április 24., péntek

Anya sötét múltja ;o)

Belebotlottunk a 90-es évek zenéibe. Ezen felbuzdulva megmutattam Tizenegyévesnek mi volt akkoriban a menő tánc. Mit tagadjam, elborzadt. :D

2015. április 22., szerda

Ajánlom magamat

Elcsábultam, mostantól akadnak majd dolgok, amiket csak a facebook-on teszek közzé. Akit érdekel ott is megtalál Bergamott-ként.

Mandulának szeretettel a LINK :)

2015. április 21., kedd

Változnak az idők

A Kisasszony soha nem szeretett ruhát vásárolni. Szerette mindig a szép ruhákat, a pörgős szoknyát, ..., de hogy azt meg is kelljen venni, ne adj Isten próbálni, több méretben??? Na ne mááá!

Aztán tegnap bementünk egy gyerekruhaboltba, egy apróságért (értsd pár százas tétel). Míg én ezen ügyködtem, ő szakértelemmel átitatott áhítattal leemelt egy csipkés ruhát, mint aki mindig ezt csinálta, a címkéjéhez nyúlt, kiolvasta a méretet, megállapította, hogy ez bizony méret, fel szeretné próbálni. Mamával minket is megcsapott az áhítat szele, szerintem ő még egy könnycseppet is elmorzsolt a szeme sarkában, ahogy a fülkébe vonuló unokája után nézett. Bizony a kislányból lassacskán nagylány lesz*.

Itthon a férfi kórus persze másként értékelte ezt az eseményt: Hová fogod te ezt felvenni?

Mit értenek ők a lovakhoz lányka ruhákhoz! Hát nem?

*Azt mondjuk hagyjuk a múlt homályába veszni, hogy a csipkecsodát nemes egyszerűséggel a rajta lévő hosszú ujjú pólóra és farmerra kapta fel, nehogy már túlbonyolítsuk alapon.

- Tudod mi lenne jó, anya?

- Na mi?
- Ha ezt befejeznéd.


(Pedig anno nem véletlen hagytam abba...)

2015. április 18., szombat

Rajz, 5. osztály

Még két rajzos feladat volt a 2. félévre, egy "római patrícius". Nem akarom kiemelni, min kellene még dolgozni, hanem azt, hogy szerintem az arc megrajzolásában nagyot lépett előre H. Kilikétől kértem segítséget, szeretem nagyon a rajzait.

Az érdekessége ennek a rajznak, hogy amint megmutatta, nekem az ugrott be: Te jó ég! Ez olyan lett mint Papa, apu korában (=fiatalon).


A másik rajz pedig egy római fürdő.

Nyösztettem Guglit, de semmi olyat nem adott, amit ha odateszek H. elé azzal, hogy lécci ilyesmit produkálj, ne a homlokát ráncolta volna. Így, mivel szorított a határidő, bementem a könyvtárba, míg ő angolozott, és kértem mindent, amit lehet a római fürdőkről.
Nem tudom másutt milyenek a könyvtáros nénik, de itt nagy bennük a hivatástudat. Olyan stóc könyvet gyűjtött össze, hogy csuda. Sajnos ezek sem tobzódtak az információban, 1-1 érdekességet lehetett belőlük kibogarászni, az illusztráció pedig még szegényesebb volt. De szerencsére 1 is elég az elinduláshoz, ezt pedig a 100 állomás - 100 kaland, Róma című könyvben volt. Ebben már vannak olyan részletek, amiből össze tudta hozni a sajátját.


Nem mondanám rá, hogy túlzsúfolt, de mégis nagyon bíbelődős munka volt.



Ugye múltkor mondtam, hogy érdekelt volna, hogy készülnek másoknál az ilyenek, ezért osztom meg, hátha nem csak én vagyok így ezzel.

Ezekhez a rajzokhoz is kellett 1-1 nap (persze közben fel-fel állt, evett játszott, ...)

A patríciushoz a keresőbe azt írtuk be: roman patrician.
A római fürdőhöz vezető utat pedig leírtam.

2015. április 7., kedd

Macska velnesz

Masszázs doboz.

 
A szeméből úgy látom bosszút forral a lesifotós ellen...

A Nyúl

Előre szólok, ezt ne csináljátok utánunk! Na jó, ha fel vagytok készülve rá, nem bánom. :)

Szóval Mama drága úgy határozott, hogy húsvét alkalmából nem csoki hegyeket ajándékoz idén, hanem nyulat. NEM csokinyulat. Nyilván, mert mondtam édesség az mondhatni nuku. Pedig arra rá tudtam volna járni az éj leple alatt. Jó mondjuk ez a nyúl is gyártja a csoki naphosszat, amit aztán takaríthatok. Fúj, ezt visszavonom, mert ha megragad ez a gondolat sosetöbbet csokit.

Nem szeretem az állatokat. Tudom fura ez egy rakat macskával. Sőt ellentmondásosnak tűnhet, hogy akkor miért én húzom össze magam éjjel, amikor az ágyamba jön, vagy most mért gépelek kifacsarodva egy macskával a számban. Mért, mért. Mert a nyakamba varrták magukat az elesett tekintetükkel, meg mert tudtam másnak úgyse kellenek, aztán nehogy már miattam legyenek gazdátlanok. Nyilván így jártam a nyúllal is.

Megérkezett egy olyan műanyag ládában, amikkel a kisboltok küszöbén találkozhatunk hajnalban, zsömlékkel, kiflikkel teli. A tetején meg egy rozoga, rozsdás rács, fakeretben. Teraszra letéve. Jó, nekem elfér ott, gondoltam, meg azzal álltattam magam, hogy részemről letudva a nyuszi. Na persze...

Hallom fúj a szél, letojom, majd aki hozta, gondoskodjon róla. A szél fúj tovább. Még mindig igyekszem letojni, de a lelkiismeretem nem annyira partner ebben az elhatározásban. Megnézem mivel tehetném szélvédetté. Aztán szélvédett. Most már tényleg letojom, a közvetlen veszély elhárítva. Csinálom tovább a dolgom. Majd a lelkiismeretemnek eszébe jutott, mikor ihatott ez az izé utoljára (neve nem véletlen nincs, ha neve van, akkor már sokkal nehezebb letojni). Mibe adjak én neki inni, abban a kis ládában, amiből nem borogatja ki. Kapott olyanból, amit kiborogatott. Itt már nagyon le akartam tojni. Kell nekem ez a felelősség?

Aztán elbuktam a letojósdiban, és felvetettem, hogy ez így nem jó. Nem kellett sokat győzködni Kisanyámat, mert neki minden jó, ami a nyúlnak jó, azonnal ráállt, hogy a megtakarított zsebpénzéből pótolja a nyúl stafírungját. A Keresztapja meg vállalta, hogy kocsiba pattan, és addig megy, míg talál mindent amit kell. Nekem alig jutott feladat, felkutatni a legközelebbi üzleteket, ahol potenciálisan megleli. Indulás közben neve is lett a nyúlúrfinak, igazán meglepő, mert egyöntetűen fogadták el a javaslatomat (folyton megvétóznak, ó szegény-szegény én), Misa lett.

Egyébként Misa érezhette, hogy már nem izéként gondolok rá. Ugyanis elkezdett szeszélyes lenni. Egészen addig elhitette velem, hogy egy nyúl ül a sarokban, néha csendesen elmorcog egy-egy répát. Na persze... Ha úri szeszélye úgy tartja az almot eszi, és az almon kívüli részt bogyózza össze. Eggyel kevesebb tálkát javasoltak megvételre, mint ami szerintem kell, így kénytelen voltam átmenetileg (lévén minden bolt zárva) egy műanyag tálkát tenni az eredeti nyusziporcelán mellé. Olyan, de olyan dührohamot kapott. A szájába kapta, kirázta belőle az ételt, aztán jól szétrugdosta. 

Gondoltam kekeckedek vele egy kicsit, újra beleszedem, de figyelmeztetőleg elkezdett sajogni a jobb mutatóujjam hegye, amit jó 25 éve Nusi harapott át. Vele is kekeckedtem, a táppal játszottam a rácson keresztül húzd meg, ereszd meg-et.

Megint széjjel kalandoztam a bejegyzést, így kurtán(?) furcsán jöjjön a végkövetkeztetés:

Ne ajándékozz állatot, mert nem tudhatod milyen sorsa lesz, a lelkeden szárad, ha rossz. Ehhez még állatkínzónak se kell lennie a megajándékozottnak, csak egyszerű felkészületlenségből is tud ártani. Na és nem biztos, hogy a megajándékozottnak (konkrét példánál maradva) van összegyűjtött 15.000 Ft-ja, hogy az 1.600 nyulad mellé megvegye a szükséges kiegészítőket. Meg egy csomó más is szól ellene, de azokkal húsvét előtt biztos találkoztál a fészen.

2015. április 6., hétfő

Évfüzér 31.

Mi más, mint kisnyúúúl!

Sarkady Sándor
Birka, barka, berkenye,
Eljött húsvét reggele:
Rózsavizet Erzsónak,
Piros tojást Ferkónak!
***
Harangoznak Húsvétra,
Leszakadt a tyúklétra:
Kezdődik a locsolás
Nekem is jut egy tojás.
***
Locsolózni járok,
Piros tojást várok:
Ákombákom, mákom
A húszast se bánom!
Szabad-e locsolni?
***
Én kicsike vagyok,
A fogaim nagyok.
Adjanak egy kalácsot
Hogy harapjak nagyot!
***
Ma jöttem egy tojásért,
Holnap jövök leányért.
Ha nem adnak tojáskát,

Ülü vigye tyúkocskát!

2015. április 1., szerda

5. osztályos rajz

Megdöbbentően kevés sulis gyerekrajz van fent a neten (vagy rosszul kerestem). Ezen kívánok most javítani.

Feladat: Rajzolj egy görög istent.
Megoldás: Artemisz.


Feladat: Rajzolj egy görög templomot.
Megoldás: dór stílusú templom.


Engem még az is érdekelt volna, hogy mennyi idő alatt készül el egy-egy ilyen kép. Először gondoltam ezt a részt elsunnyogom, mert én "sokkalom" a rájuk fordított időt. 1-1 nap volt a két rajz, próbálgatással, színezéssel.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...