Ügyeskedd, Háló a tavaszi remekműveknek

Már megint van valami. Miért is ne lenne? Például:

- Anya érzed ezt a büdöset.
- Tudod, nem szelel az orrom.
- Gyere, itt szaglássz!
- Fú, tényleg itt ég valami.

Na mi? Pár kör szaglászás után kiderült, hogy a konnektor. Csak, hogy legyen minek örülni.

De ez sem eredményez ügyeskedd kiesést, bár még a múltkori betegség is tartja magát, igazán izmos kis cucc, amit benyeltünk.

Azt, amivel ma jöttem a helyi igények szülték. Zs. igényei: horgolni minél többet, és rajzos mintaleírás olvasásának elsajátítása. Az én igényeim: a maradék és az ezt meg mégis miért vettem meg fonalak felszámolása. Igazán összehangoltan alakítjuk az igényeinket, ugye? Hiába, jó csapat vagyunk.

Pár hete a Fonalbolt szervezésében horgoltam stólát, abból maradt ki egy kis fonal. Az ott használt mintán annyit változtattam, hogy oldalsó szegélynek kapott plusz pálcákat, majd lerajzoltam Tízévesnek*. Mindenből annyi van rajta egy sorban, mint amennyit horgolni is kell, hogy ezzel megkönnyítsem a dolgát.

Aztán horgolt, míg tartott a fonal. Ilyen lett:

A könyves polc oldalára lett méretezve szélességileg. Erre a szép hálóra fogjuk kicspeszelni/kitűzni a tavaszi remekműveket. Majd mutatjuk azt is.

Itt pedig a minta:

Ügyeskeddre fel!

:)

* Már nem áll rá a Zs.-re a kezem/szám, annyira kikopott nálunk a zsés becenév. Az meg ugye alapszabály : nálunk a blog névtelen. A Madármályva se megy (ami az ő blogos neve), így marad a Tízéves elnevezés, ami annak ellenére megy, hogy még mindig képes vagyok meglepődni, hogy az én kislányom, már 2 számjegyű életkorral rendelkezik.